A Waldorf iskolatípus, amelyet a szív, a kéz és a fej iskolájának is neveznek, egyik legfőbb célja a gyerekek testi, lelki és szellemi lényének harmonikus egységben való fejlesztése.
A szív iskolája, mert a művészeti nevelésnek kiemelt fontosságot tulajdonít. Különösen a kisebb gyerekeknél, hiszen ők a nonverbális technikákkal, a mozgással, a rajzzal és a kézimunkával érinthetők meg, ezen keresztül képesek kifejezni magukat, és megérteni a környező világot. A kisgyerek saját ritmikus rendszerén – légzés, vérkeringés –, keresztül fejleszthető legjobban, szinte együtt lélegzik, lüktet a környezetével. A különböző művészeti önkifejezési formákat tanórába integráltan is megtapasztalják. A gyerekek maguk készítik el jegyzeteiket, amelyeket képi illusztrációkkal rögzítenek.
A kéz iskolája is, mivel első osztálytól a kézügyesség fejlesztése alapvető.
A fej iskolázása a tananyag, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének elsajátítását jelenti. A módszer Rudolf Steiner gyermekismeretén alapul, vagyis az intellektuális tudást az életkori sajátosságokhoz igazodva igyekszik átadni, a képességfejlesztés, a személyiségfejlesztés, a szocializáció és az értékközvetítés útján. Az ismeretek átadásának alapelve, hogy a gyermek érezze, személyes kapcsolata van a megismerés tárgyával. A tananyag feldolgozása, megemésztése sem cél, hanem eszköz a gyermeknevelés szolgálatában. A steineri iskolában nincs számonkérés, a játszva és örömmel tanulás képessége válik természetessé. Az iskolatípus kilóg a teljesítmény orientált poroszos típusú iskolák sorából, a gyerekek számára a siker élményének folyamatos, illetve folyton megújuló megélése adja a személyiségfejlődés alapját, az önértékelés kialakulását és megszilárdulását.
Az értékelés az osztályzás mellőzésével történik. Elsőtől nyolcadikig az alaptárgyakat az osztálytanító tanítja a főtanítás ideje alatt. Minden nap ezzel a két tanóra hosszúságú összetett foglalkozással indul, amelyben tömbösített – epocha – rendszerben kettő, négy hétig tanulnak egy tantárgyat. Utána következnek a szakórák.
Ez a típusú iskola annyira gyermekbarát, és egyénre szóló, hogy a gyerekek mindegyike képes otthon érezni magát benne. Az osztálytanító reggelente minden diákkal külön kezet fog, és sose marad el a személyes beszélgetés.
Még a racionális gondolkodásban kissé elmaradott gyerekek is képesek lesznek felzárkózni és élvezettel tanulni ebben a rendszerben. Megfigyelték, hogy nem jelennek meg a dyslexiás, dysgraphiás és a dyscalculiás tünetek sem, sőt a már meglévő probléma is hamarosan orvosolhatóvá válik.
S bár a tanulás játékos, és szinte észrevétlen, a gyerekek az első iskolai naptól két idegen nyelvet is tanulnak.
Módszerükből már sok minden beszivárgott a normál oktatásba, de ez a módszer a maga specifitásaival azért még mindig egyedülálló a nevelésben.
Kapcsolódó anyagok:
$$242$$
$$211$$
$$144$$