A könnyed nyári záporok egyik legszebb ajándéka az üdítő hűsítésen kívül az égbolton ragyogó szivárvány, melyet gyermekként tátott szájjal csodálunk és sokszor még felnőtt fejjel is megállunk egy-egy percre, hogy elgyönyörködjünk benne. Az ír néphagyomány szerint ez a színpompás égi jelenség nagy kincshez vezethet el minket, nevezetesen a fortélyos, leprechaeunok aranyához, amihez persze az is kell, hogy találkozzunk eggyel ezek közül a manószerű tündérek közül, és pislogás nélkül bírjuk követni.

Mese habbal? Lehet, hogy rejtőzik valami igazság a mélyén, ám az már a legendák ködébe veszett. Az viszont vitathatatlan, hogy a Brit-szigetekhez tartozó Ír-sziget, melyen a független Ír Köztársaság, valamint az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország osztozik, számos lélegzetelállító látványossággal szolgál.

Óriások útja

A legenda szerint Finn MacCool ír óriás utat épített magának, hogy azon jusson el skót ellenségéhez, Finn Gallhoz. A munkában azonban kifáradt és a küzdelem előtt hazament aludni. Miközben édesen húzta a lóbőrt, Gall elment hozzá, ám nem ölte meg, mivel ellenfele felesége elhitette vele, hogy az alvó óriás nem MacCool, hanem a fia, és ő ettől elborzadt, hogy ha ilyen hatalmas a fiú, mekkora lehet az apa. Rohant is haza fejvesztve, de közben felszaggatta maga mögött az utat, hogy azon többé ne járhasson senki.

Az észak-írországi Antrim megye atlanti partjainál található Óriások útját valóban gigantikus erők hozták létre, ám azok távolról se mesebeli lények – vulkáni tevékenység eredményeként jött létre a különös geológiai csoda. Az 1986-ban az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított képződmény körülbelül 40 ezer bazaltoszlopból áll, melyek közül a legmagasabbak 12 méteresek, valóban azt a benyomást keltve, mintha egy óriás garázdálkodott volna a környéken.

Sziklamonstrumok

Maradva a monumentális méreteknél, ugorjunk át a Slieve League sziklákhoz, Donegal megyébe. Az írül a Sliabh Liag nevet viselő sziklaóriások Európában párjukat ritkítják, a maguk 601 méteres csúcsmagasságával a második helyen állnak a kontinens legnagyobb szikláinak rangsorában.

 

A sziklákra autóval is fel lehet jutni, bár az embernek út közben jó néhányszor az az érzése támadhat, hogy menten megőszül, de az elénk táruló panoráma az Atlanti-óceánnal, a sligói hegyekkel és a Donegal-öböllel busásan kárpótol minket az izgalmakért.

Mészkőpajzs

 

Európa egyik legnagyobb kiterjedésű mészkő borította vidéke a maga közel 250 négyzetkilométerével a Burren, melynek egy része nemzeti parkként üzemel. Az ide látogatók keskeny csapásokon sétálhatnak, könnyen barlangokba botolhatnak, valamint az ősi építészet fennmaradt emlékeire, a dolmenekre is rácsodálkozhatnak, melyek a legtöbb esetben két függőlegesen felállított kőtömbből állnak, amikre egy harmadikat fektettek rá vízszintesen.

Történelem előtti sírhelyek

 

Ha már az ősidők építészetét említettük, akkor látogassunk el Carrowmore-ba, Írország legnagyobb megalit temetkezési helyére, ahol szembesülhetünk vele, hogy őseink már jóval az ókori kultúrák feltűnése előtt képesek voltak ha nem is hegyeket, de hatalmas sziklákat megmozgatni, építményeket emelni belőlük, melyeket egyrészt temetkezési helyként, másrészt minden valószínűség szerint vallási szertartások alkalmával használtak.

Kelta nagykeresztek

Az általában kelta-ír díszítőmotívumokkal  gazdagított kőkeresztek a 7-8. században jelentek meg, a legelsők az angolszász Northumbria területén. A leghíresebb kelta nagykeresztek Monasterboice monostoránál találhatók, a régi temetőben, köztük a közel 3 méter magas Muiredach kereszttel, melyet faragói bibliai motívumokkal ékesítettek. A felsoroltak közül vajon hol érhet véget a szivárvány a tövénél rejtőző arannyal? Jó kérdés, csupán az biztos, hogy ezen természeti és építészeti csodák egyike se váltható kézzel fogható értékre, ha valaki ír földre vetődik, feltétlenül gazdagítsa magát az élménnyel, melyet meglátogatásuk nyújt.