A remete azokban, akik csak kívülről látják, sötétszürke köpenyét mutatja, sőt kapucnijával még a fejét is betakarja. Ez a kabát azonban szép azúrkék szövettel van bélelve. Ez jelenti azt, hogy színtelen megjelenése, jelentéktelen külseje mögött mély hit rejlik. A kabát alatt narancsszínű ruhát visel. A narancsszín a piros és sárga, tehát a szellemiség és okosság keveréke, amely együtt az isteni bölcsesség. Legbelső lényében nincs semmi földi tulajdonság többé, bölccsé vált, és minden érzés, mint szimpátia, vagy ellenszenv, szeretet és idegenkedés felett az isteni bölcsesség uralkodik benne. Bal kezében tartja a botot, amely itt nem varázspálca, amivel csodákat tudna véghez vinni, sem nem jogar, az uralkodók jelvénye, sem kard, a bátorság és a megkülönböztető képesség jelképe, hanem egyszerű vándorbot, amely előrehaladásában segíti.

Jobb kezében egyszerű lámpát tart magasra, ami nem egyéb, mint értelmének fénye, amivel sötétben vezető útjára világosságot sugároz, hogy ne tévedjen el. Úgy tartja a lámpást, hogy csak ő láthatja annak fényét. Más emberek szeme elől a kis lámpát nagy köpenyével eltakarja. Korábban minden újonnan felfedezett igazságot és meglátást továbbadott más, kereső embereknek. Lassan belátta azonban, hogy kevesen értik meg, és legjobb, ha újonnan felfedezett igazságait magának tartja meg. Nem mutatja tehát értelmének fényét és tudását többé más embereknek, csupán bizalmas barátainak. Megtanult hallgatni!

Előtte, a földön, furcsa élőlényt látunk, egy kis szörnyeteget. Szellemi megnyilatkozást jelent, mert piros színű. Ez jelképezi az ember egészséges ösztönét, ami tudat alattijában működik és értelmén keresztül biztos érzékkel, vezeti a helyes útra. Ez az ösztön okozza életében a figyelemreméltó véletleneket, amelyek mindig pontosan mutatják, milyen irányban kell haladnia, melyik emberhez lehet bizalma, és melyikhez nem és kivel kell nagyobb óvatossággal érintkeznie, ha egyáltalában kétséges emberekkel érintkeznie kell. Ez a kis szörny, egészséges ösztöne, mindig a legmegfelelőbb könyvet fogja a kezébe adni, amiben olyan igazságokat talál, aminek segítségével éretté válik. Ez a kis szörny megszabadítja sok felesleges tévelygéstől, és biztos lépésekkel vezeti mindig közelebb és közelebb a nagy célhoz. Egy napon ebben a kis szörnyetegben saját ösztönében, önmagát is fel fogja ismerni.

Mikor az ember erre az öntudati fokra jut, hirtelen vágyat érez, hogy mindent itt hagyjon, és elmenjen. Belátta, hogy ennek a világnak a dolgai csak arra jók, hogy tudja, mi a cél, hova kell jutnunk, miért csináljon végig mindent a világban? A munka, a hivatás, többé már nem elégíti ki, igen, hirtelen haszontalannak és feleslegesnek találja. Minek tovább csinálni? Az ember tudja már, hogy a családi kötelékek, és a baráti kapcsolatok múlandók, és csak addig tartanak, amíg az ember a földön tartózkodik. Egyszer minden földit itt hagyunk, csak azt visszük magunkkal, ami örök. Minden elmúlik, csupán egy marad: az igazi szellemi összetartozás és a szeretet.

Ezt azonban az ember akkor is magával viheti, hogy még földi életében mindent otthagy, és elmegy. Mindent terhesnek talál itt, nem akar több időt pazarolni, csupán az élet lényegéért akar élni, és már csak magában és magán dolgozni. Szeretne elmenni! De hova?  Tibetbe, Indiába, Vagy Athosba, Görögország legendás kolostorába? Belsejében ellenállhatatlan vágyat érez, hogy szabad, egészen szabad legyen mindentől, ami köti és rabszolgává teszi. Kezd magában tervet készíteni. Megkíséreli elképzelni, milyen lesz, ha elmegy, és megérkezik. De hová érkezik meg?

Nagyon könnyű elképzelni, hogy egy ember elmegy, de ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy valahová meg is kell érkeznie, és hol lesz az, hova fog megérkezni, és hogyan? Jobb lenne, ha itthon maradna, ahol a központi fűtés jól átmelegíti a lakását. És ha mindehhez, még családja és gyerekei vannak, és ennek ellenére elmegy, lehet, hogy soha nem tudná megbocsátani magának.

Így jut el az ember ahhoz az igazsághoz, hogy ennek az „elmenésnek” amit akart, nem a külső világban kell megtörténnie, hanem saját magában. El akar, és el kell futnia, el kell mennie saját magától, saját személyétől, saját belső beállítottságától, belső rabságából. Nem másik teszik rabbá, hanem saját maga. Mert ha itt rabnak érzi magát, ezt a rabság érzését mindenhova magával fogja vinni, ahova csak megy. Ha azonban saját munkája és saját családja közepette szabadnak érzi magát, akkor ezt a szabadságot fogja mindenhová magával vinni.

Sokan voltak Tibetben, vagy Indiában, egy kolostorban, vagy egy nagymesternél éltek. Ezek az emberek ott ugyanazokat az igazságokat találták, amelyeket itt, jelenlegi környezetükben éppúgy megtalálhatnak, ha arra érettek.

És az öltözet? Mennyire vágyott az után, hogy minden divattól, minden haszontalan külsőségtől megszabaduljon, mert belátta, hogy majdnem mindegy hogy mit hord az ember. Az ember úgy is lehet remete, hogy ugyanazt a ruhát hordja, mint a többi ember. Egy kolostorban is előírt ruhákat kell hordani, mint a többi szerzetesnek, tehát azt, ami ott a „divat”. Az ember mindezektől a dolgoktól szabad lehet, akár európai öltözetet hord, akár rongyokban vándorol India országútjain, ha belül szabad ezektől. Ha például egy fiatal nő a belsőjében valódi apáca, akár estélyi ruhát is hordhat mély kivágással, akár bálokat is látogathat, és mégis valódi remete, mert belülről az. Ugyanígy egy férfi a divatnak megfelelő finom ruhában, vidáman együtt nevethet az emberekkel, és mégis belül igazi szerzetes lehet.

Akár férfi akár nő megpróbálja munkáját úgy ellátni, mint ahogy ott kellett volna ellátnia, ahova képzeletében menni akart. Nem dolgozik többé csak saját magáért, hanem elvégzi a munkáját a munka kedvéért. És ez alatt nem sejtett és nem remélt új örömet fog átélni. A munka kezd számára öncéllá válni. Nem dolgozik többé az eredményért, és a dicséretért, vagy azért, hogy munkájával, sokkal többet keressen, hanem azért dolgozik, hogy a munkát a lehető legbecsületesebben végezze el. Ez alatt teljesen elfelejti önmagát, és minden gondját, a munkára való teljes összpontosítás közben elfelejti élete minden csalódását és mindazt, ami eddig fájdalmat okozott neki. Felfedezi, hogy nem máson, mint a munkán keresztül vált szabaddá, és egész nagy személytelen örömet élhet át. Most megérti, hogy miért kellett a szerzeteseknek és az apácáknak a kolostorokban is dolgozniuk, hogy a munkán keresztül szabaddá váljanak.

Ezt az ember otthon is megteheti, nem kell azért a családot vagy a barátokat elhagyni.

A Tarot kártya 9. lapja a 9. számot viseli, és a TETH betű tartozik hozzá.

A 9. szám az abszolút passzivitást jelenti. Egy remete magában is abszolút passzív. Teljesen személytelenné vált, és nem vesz részt a világ dolgaiban. Ha az ember ezen az öntudati fokon világi kötelességeit teljesíti, csupán személytelen okokból teszi. A 9. szám több figyelemreméltó tulajdonsággal is rendelkezik. Ha például bármilyen számmal összeadjuk, legyen az kicsi, vagy nagy, összértéke nem változik.

Vegyük pl. a kis 17 számot. Ennek összértéke 8 (1+7). Ha a 17-hez 9-et hozzáadunk, az 26, ennek összértéke 8 (2+6). Vegyünk most egy nagyobb számot: 435, összértéke 12, ennek összértéke 3. Ha a 435-höz 9-et adunk az összértéke mindig ugyanaz marad. Egy másik különleges tulajdonságot nyilvánít ki a 9-es szám, ha a következő műveletet végezzük el:

Írjuk a számjegyeket 0-9-ig egymás alá. Utána ugyanezt a számsort írjuk le alulról felfelé és a két sort állítsuk egymás mellé:

0 9 09 1 8 18 2 7 27 3 6 36  4 5 45 5 4 54  6 3 63  7 2 72  8 1 81 9 0 90

Mit kapunk? Az eredmény a 9-es szám szorzata egytől tízig szorzókkal. És ha ezeket a számokat összeadjuk, összértékként mindig a 9-es számot kapjuk.

Tehát 1x9  =9 2x9=18  =9 3x9=27  =9 4x9=36  =9 5x9=45  =9 6x9=54  =9 7x9=63  =9   8x9=72  =9 9x9=81  =9

Csupán be szerettem volna mutatni a 9 szám rendkívüli és érdekes tulajdonságait, amit még folytathatnék.

A THÉT hieroglifikusan a védelem, a biztonság eszméjét ábrázolja. TETH a védőangyalt jelzi, aki az embert a születésétől fogva kíséri. A hozzá tartozó 9. az alapot, a bölcsességet jelenti.

Ha ezt a kártyát húzzuk reggel, akkor életünk azon szakaszát mutatja, amikor saját magunkat akarjuk tisztán látni, hogy mit is karunk valójában hivatásunkban elérni. Mi a tervünk sikerrel, elismeréssel, presztízzsel, elkötelezettséggel, pénzzel és jelenlegi feladatkörünkkel kapcsolatban.

Azt is jelzi ez a kártya, hogy a komolyság, a nyugalom, megfontoltság, és az egyedüllét szerényebb anyagi körülmények között nagyobb belső elégedettséghez vezethet bennünket, mint a sikeres részvétel a fogyasztói társadalom játékában. Jelezheti a kártya azt is, hogy a párkapcsolatunkon belül egyedül érezzük magunkat. Felhívja a figyelmet arra, hogy megbizonyosodjuk arról, hogy mi is a fontos ebben a kapcsolatban. Jelezheti azt is, hogy a párkapcsolat legfontosabb előfeltétele, hogy a társak elviselik az egyedül töltött órák és percek magányát, sőt még talán élvezik is.

Talán segíthet, ha egy rövidebb időre visszavonul a világtól. Maradjon tartózkodó és erős jellem.

Kapcsolódó anyagok:

$$169$$

$$173$$

$$174$$

$$413$$

$$446$$

$$565$$

$$735$$

$$866$$

$$770$$