Visszatérni csekély esély magával ránt ráncigál húz lefelé az ár. Rémület kétségbeesés kézen fogva vezetnek hideg lehelet, mély verem lesz új életed rejteke. Az idő kapu bezárul dörömbölsz és elájulsz. A fényt keresni reménytelen. Sötét burok magába zár áthatolhatatlan vágy markolja szívedet, szorítja el nem enged. Bűneid? Már késő bánat. Gondolatod? Zakatol az agyad lüktet de megoldás nem született. Tűzrózsa marja húsodat, égeti ki szemed eljött a kárhozat ideje! Agyad elnémul a hangok elhalnak, hamu fedi be arcodat. Utolsó néma kiáltással elnyel a mély. Visszatérni? Nincs esély. S az óriás újra útra kél.

  2003. Zina