A látásunknak tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget, pedig mindennapi életünk során a hallásunkra ugyanolyan szükségünk van, mert kommunikációnk alapja a beszéd. Ha a szemünkkel akárcsak egy aprócska probléma van, azonnal orvoshoz rohanunk, a hallásproblémáinkkal pedig húzódozunk orvoshoz fordulni.

Magyarország a hallásjavítás szemszögéből tudományos nagyhatalomnak számít, hiszen Bárány Róbert 1913-ban, míg Békésy György 1961-ben kapott Nobel-díjat a hallóideg elektrofiziológiai vizsgálatáért. (Rajtuk kívül még soha senki nem kapott Nobel-díjat halláskutatásért.)

 Bárány Róbert  Békésy György    

A hallásproblémák egyik legsűrűbben tapasztalt okai: a fülzsír felhalmozódása, a krónikus középfülgyulladás - ez gyermekeknél többször előfordul -, a dobhártya kilyukadása, illetve az otosclerosis (a rezgés terjedését gátló apró kristályok lerakódása a belsőfülben).

A másik legfőbb ok a zajártalom

A erdő hangja szélcsendben 10 dB (decibel), a beszéd 30 dB erősségű, a közúti forgalom zaja kb. 50 dB. A munkagépek zaja, illetve egyes szórakozóhelyeken a modern zene zajártalma kb. 80 dB-es erősségű, amely hosszú távon biztosan halláskárosodást okoz, így fülvédő használata ajánlott. 140 dB feletti hangnyomás már egyetlen alkalommal is károsodást okozhat, ilyet tapasztalhatunk robbanások esetén.

Ebből egyenesen következik, hogy a  fülhallgatóval történő hangos zenehallgatásnál is egyértelmű a következmény - a hallásvizsgáló laboratóriumok szép számmal vizsgálnak discmant használó fiatalokat halláskárosodás miatt. Még nem tudjuk felmérni az üvöltő zene áldozatainak számát, hiszen még nem öregedett meg az a generáció, akiknél divatba jött a keményebb műfajok kelleténél zajosabb élvezete, s akik vélhetően növelni fogják az időskori hallókészülékek iránti keresletet.

Tapasztalatok szerint nem igen szeretnénk tudomást venni a hallásunkban bekövetkezett változásokról.

Már rosszul halló családtagunknak sincs se kedvünk, se türelmünk elmagyarázni a dolgokat, ráadásul belénk rögzült előítéleteink szerint aki süket, az egyszersmind „hülye” is. Nagyon igazságtalan ez a magatartásunk. Ilyen esetekben megpróbálhatnánk áthágni saját korlátainkat. A rosszul halló emberrel beszéljünk lassabban, érthetőbben, főként telefonbeszélgetéseink alkalmával, ahol még a metakommunikáció és a szájról olvasás sem segíti a jobb megértést.

Hogyan ápoljuk a füleinket?

Mit is tudhatunk a fülzsírról? A hallójárat külső részén váladék termelődik, mely a bőrvédelem szempontjából nagyon fontos, és élettani jelentősége van. Jelenléte természetes, és minél többet tisztítjuk a füleinket, annál több termelődik ebből.

Ahhoz, hogy rendesen kitisztítsuk a füleinket, elegendő lenne a törölköző sarkát használnunk, mivel a fültisztító pálcikával mélyebbre tolva fülzsírdugót képezhetünk, ami rontja a hallást, nehezíti a kitisztítást, ráadásul az egy cm-nél mélyebbre tolt pálcika megsértheti a dobhártyát is.

A fültisztítás során létrejövő sérülés, illetve a strandon, uszodában a hallójáratba került, ott pangó víz fájdalommal, viszketéssel, esetleg nedvezéssel járó külső hallójárat-gyulladást okoz. A víz fertőtlenítésére használt klór hatására a fül érzékenyebb bőrrétege felázik, megduzzad, csökken a baktériumok elleni védekezőereje, ami ugyancsak gyulladáshoz vezethet.

Ha tehetjük, úszás közben lehetőleg tartsuk a fejünket a víz felett vagy használjunk úszósapkát, de jó szolgálatot tehet az is, ha egy kis vattadarabkát bekrémezünk és azt tesszük a fülünkbe.

Figyeljünk arra is, hogy testápolásnál ne kerüljenek kozmetikumok a fülünkbe.

Jócskán beköszöntött az ősz!  Ha véletlenül megfázunk, füleink védelmének érdekében orrfújás közben tartsuk nyitva a szájunkat, egyszerre csak az egyik orrlyukunkat fújjuk ki, és utána a másikat.