A karácsony mindig is arról szól, hogy: jó most az egyszer az évben óriási összegeket adunk ki, és így közvetítjük az érzelmeinket a családtagok felé. Ez a módi? Vagy ez a normális? Már magam se tudom. Ha mégis arra az elhatározásra jutunk, hogy nem a nullák száma fogja irányítani a vásárlási szokásainkat, jó úton haladunk. Ha nagy a család, értelemszerűen sok ajándék vár beszerzésre. Ha jó a kapcsolat, mert ugye miért ne lenne az, jó ötlet, ha többen összeszövetkeznek a közös ügy és ajándék érdekében, így a költségek osztódnak. Ha vannak olyan családtagok, akik köztudottan jó kézügyességgel rendelkeznek, ötletes lehet a kézzel készített ajándék. A gyermekeket nagyon boldoggá tehetjük a közös programmal, ha erre vetemednénk. A hitel rendszere első látásra kedvező lehet. Úgy se lesz a fejünkre írva, hogy hiteltörlesztők vagyunk. Hadd engedjük már meg magunknak egy évben egyszer ezt a fényűzést! „De tudod a szomszéd is milyen jól járt a hitellel vagy mi az a pár ezer forint törlesztő nekünk Nyuszómuszó.” Mindent összevetve, ha minden kötél szakad, járjunk utána a törlesztés feltételeinek, és vessük azt is össze, hogy mennyi lenne a valódi ár, és mennyi lesz a végső, törlesztett. Lehet, hogy már nem lesz meg a kezdeti lelkesedés.

Ami bizonyos, a szupermarketek próbálják menteni a menthetőt: csalogatnak bennünket az akcióikkal, amik nem is minden esetben kedvezőbbek, az év többi napján is ennyibe kerül, csak most rájuk kerül a színes címke is: akciós. A dekorációval, a zenével hatnak érzékeinkre, szóval gondoskodnak a bevásárlást elősegítő hangulatról. Ha gyermekeink abban a korban vannak, hogy mindent meg szeretnének kapni, és ismeretlen a „nem, most nem, neked ilyen minek” és egyéb fogalmi határok, jobban járunk, ha egyéb programot szervezünk nekik. Amúgy se túl idilli több órát nézelődni a gyermekekkel, mivel az esetek döntő többségében elfogy a türelmük vagy egyenesen jobbnak látják önállósítani magukat a tömegben, és köddé válni. Nem lehet felemelő érzés két karácsonyi zene között meghallani gyermekünk elcsukló hangját a hangosbemondóban, hogy vár minket az információs pultnál. A legjobb, amit tehetünk, hogy összeírjuk a pontos listát, hogy mire is van szükségünk. Igen, és csak arra. Nem szabad elgyengülni a parfümös és a sminkes polcok előtt, hogy „jó ez még belefér a költségvetésbe”. Most az egyszer, de tényleg utoljára. Ha tudatosan megyünk erre a beszerzőkörútra, nagy eséllyel nem csábulunk el. Ami a fizetés módját illeti legjobb az adott hónapban egy nagyobb összeget levenni kártyánkról, így kézben tarthatjuk pénzügyeinket, és követni is tudjuk kiadásainkat. Mindannyiunkkal megesett már az a kínos szituáció, hogy itt is, ott is fizetett kártyával, majd rájött a hónap végén, hogy többször használtuk azt, mint kellett volna. Aranyszabály a tudatosság, de ez persze nem csak karácsonykor megfontolandó, hanem az év többi napján is. Higgyük el, nem azzal teszünk valakit boldoggá, hogy horribilis összegű ajándékkal lepjük meg. Jobb esetben. A fenti tippekkel pedig nemcsak pénztárcánkban marad kicsivel több, hanem pozitívabban indulunk az újévnek is, ha a megtakarított összegre gondolunk…