Lelki kincsvadászat

2008. 06. 17.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Manapság az egyik leggyakrabban használt szavunk a stressz szó. Nem véletlenül: túl nagy a nyomás a munkahelyemen, egy pillanatra sem hagynak békén a rokonaim, baj van a gyerekkel az iskolában, folyton rohannom kell, nincs leállás, állandóan fáradt vagyok…

A stressz azonban a bonyolultabb lelki folyamatainkat erősen befolyásolja. Mindezek közül talán a legösszetettebbek a párkapcsolataink, a szerelemünk, és a szexuális életünk. Így nem csoda, ha stressz negatív jelei elsőként épp ezekben mutatkoznak meg. S minthogy a világ olyan, amilyen – vagyis a stresszt senki nem kerülheti el –, ha szeretnénk házasságunkat, kapcsolatunkat teljes boldogságában megtartani, akkor igyekeznünk kell olyan élethelyzeteket létrehozni, amelyekben a stressz csak nyomokban fordul elő. Erre elsőrangú lehetőség egy nyári vakáció!

Egy nyaralásra való készülődés általában kimerül az útirány megtervezésében, csomagolásban, jegyvásárlásban, szállodafoglalásban. S utána az ember elvárja a sorstól, hogy minden szép és tökéletes legyen. Vannak szerencsések, akiknek mindez sikerül, s váratlanul ölükbe hull a boldogság. Így járt Éva is, a negyven feletti menedzser hölgy, aki gyermekeit táborba küldve férjével indult egy hétre a tenger mellé.

– A legnagyobb kincs, amit ezen az úton találtam, az volt, hogy rádöbbentem, milyen nagyszerű dolog, ha nem hulla fáradtan dőlök le este aludni. Természetes volt számomra, hogy végigpörgetem a napot, és amikor lefekszem, még azelőtt elalszom, hogy a szemeim teljesen lecsukódnának. Nyaralásunk második éjszakáján azonban nem jött álom a szememre. Forgolódtam, felkeltem – egyáltalán nem voltam álmos.

– Nagy mozgolódásomra a férjem is felébredt. Ő is forgolódni kezdett, és nem sokára azon kaptuk magunkat, hogy együtt forgolódtunk. Mennyire más volt így a szex, mint amikor félálomban, rutinszerűen szeretkeztünk odahaza! Olyan volt, mint szerelmünk hajnalán, amikor még fiatalok voltunk, és amikor még volt időnk és energiánk egymást ölelni. És ettől a naptól kezdve már vártuk az éjszakákat, szinte az egész napot „végigvegetáltuk”, csak az esték éltettek minket.

– Az utolsó előtti nap jöttünk rá, hogy reggel is lehet szeretkezni, sőt, napközben is összebújhatunk – ilyenkor már nem is a szex volt a lényeg, hanem a cirógatás, kényeztetés, a másik közelségének öröme. Amíg az ember fiatal, ösztönösen keresi az összes lehetőséget, hogy szerelmével legyen, de több évnyi házasság és a megfeszített munkatempó kiöli belőlünk ezt a lángolást. Újra kell tanulni azt, amit korábban tudtunk.

– Azóta még jobban rendezem a napi teendőimet. Ez ellentmondásnak látszik, de valójában a szorosabb szervezéssel tudom csak megvalósítani, hogy kettőnkre is jusson idő. Úgy állítom össze a programomat, hogy estére ne mint hulla essek be az ágyba, vagy legalábbis hetente legyen egy-két nap, amikor pihent vagyok. Hiszen még fiatalok vagyunk, nem? S ha élvezzük a szexet, akkor miért ne szorítanánk rá időt?

Éva szerencsés ember, de a legtöbb nőnek nem árt tudatosan készülődnie a nyári kincsvadászatára. Egy tengerpart, hegyvidék, tópart megfelel a célra, olyan helyszínt érdemes keresni, amelyik szép, romantikus, ahol sokat lehet sétálni, nézelődni, de nincs túl sok olyan látnivaló, ami leköti a figyelmet. Bár mindenki szeretné pihenését kényelmes – esetleg luxus – körülmények között eltölteni, valójában ez nem feltétlenül szempont: egy falusi házikóban is lehet boldogságot találni. A túl sok kényelmetlenség azonban már okozhat gondot, hiszen ha a napjaink bosszúságokkal telítettek, és párunk egy állandóan bosszankodó, zsörtölődő nőt lát maga mellett, akkor nehéz lesz szerelmes, turbékoló galambbá változtatni.

De az igazi nyaralási készülődésnek a lelkünkben kell megtörténnie. Jó módszer, ha felidézzük, milyen is volt kapcsolatunk hajnala, milyennek láttuk partnerünket, hogyan vártunk rá idegesen, zsebkendőcsücsköt rágcsálva, milyen borzongató érzés volt az első csók… Mert a szerelem ugyan megkopik – vagy inkább kicsit átalakul – az évek során, de két ember kapcsolatának mégiscsak alapvető pontja, meghatározó érzése. Ha magunkban sikerül felidézni a boldog ifjúságot, az első ölelések melegségét, akkor ez a boldogság látszani is fog rajtunk.

Fontos az is, hogy nyaralás közben lehetőség szerint kerüljük a megszokott rutincselekvéseket. Ha ugyanúgy viselkedünk, ugyanazokról a dolgokról beszélgetünk, mint odahaza, hamar megtörik a varázs, hiszen a „feleség”, a „háziasszony” jelenik meg a színen a meghódítandó, izgalmas asszonyka helyett.

De ha sikerül magunkat „átváltoztatni”, megtörténik a csoda:  párunk egy vonzó, jól ismert és mégis kicsit idegen nőt lát majd maga mellett, akit érdemes, sőt muszáj meghódítani! S a szerelem újraéled…

 



Szerző

donna.hu



Scroll to Top