Május van, és még ha az időjárás mostanában kissé mostoha is volt, egy-egy alkalommal már megmutatták magukat a nap melegen simogató sugarai, magukban hordozva a verőfényes nyár ígéretét. Az ember vére ilyenkor felpezseg, lábai szinte automatikusan viszik ki a szabadba, hogy élvezze, amint a napsugarak melege a zsigereiig hatol, új erőt öntve belé. Igen ám, de az elmúlt években egyre többször hallhattuk, nagy árat fizethetünk a napfürdőért, bőrrákot kaphatunk. Akkor most napozzunk vagy ne? Erről a kérdésről, illetve a napvédelemről beszélgettünk Oláh Emília kozmetikussal.

Április-május környékén sokan kezdenek el szoláriumba járni, mondván, így készítik fel a bőrüket a napozásra. Tévednek?

Igenis szükség van a napfényre, a vendégeimnek szoktam mondani, hogy ha tehetik, üljenek ki egy kicsit olvasgatni, tanulni, nem pont a tűző napra, de mindenképpen szabad levegőre. A napfény hatására D-vitamin termelődik a szervezetben, ami, mint azt a legújabb kutatások kimutatták, erősíti az immunrendszert, csökkenti a sclerosis multiplex és például a diabétesz kialakulásának a veszélyét.

A szolárium nem rossz dolog, ám az egyre jobban elterjedő gyorsbarnítókkal óvatosan kell bánni, nagyon kis adagokkal kell kezdeni. Fő a fokozatosság.

A hétköznapokban az arcunk, a kezünk és a lábaink vannak a legjobban kitéve az erős napsugárzásnak, egyforma, vagy különböző védelmet igényelnek?

A legtöbb esetben egyforma védelmet. Azonban, ha anyajegyünk, tetoválásunk, májfoltunk van, akkor érdemes ezeket a területeket direkt ilyen célra kifejlesztett fényvédő stifttel kezelni.

Manapság már rengetegféle fényvédő készítmény van forgalomban, milyen szempontok szerint válasszunk amellett, hogy a bőrtípusunkat is figyelembe vesszük?

Nem feltétlenül az a fontos, hogy milyen drága a készítmény, ennél sokkal többet nyoma a latba, hogy megfelelően és rendszeresen használjuk. Például, ha strandra megyünk, akkor elindulás előtt 20 perccel kenjük be magunkat, hogy a bőr hozzászokjon és kellőképpen fel is szívódjon. Ha nem így teszünk, hanem kinn a strandon visszük fel, miután kipakoltunk, bekentük a gyerekeket, stb., akkor már lehet, hogy késő lesz, észrevétlenül fel is égtünk.

A napozótermék kiválasztásakor azt is vegyük figyelembe, hogy milyen könnyen szívódik fel, nem hagy-e ragacsos érzetet a bőrön, mennyire izzadjuk ki.

Milyen időközönként kenjük be magunkat újra?

Általában két órát szoktak javasolni, ám ha nagyon érzékeny a bőrünk, akkor sűrűbben, óránként ajánlott. Illetve, ha fürdünk, sportolunk, izzadunk is. Napozás után speciális krémet használjunk, vagy elég a sima testápoló is?

Az attól is függ, milyen mennyiségű napsugárzás ért minket. Kicsi esetén egy jó minőségű testápoló is elég lehet, ám nagyobb dózisnál mindenképpen jobb napozás utáni szereket használni. Továbbá különösen a 30 feletti hölgyeknek ajánlott a különleges gondoskodás napozás után, hiszen az ő bőrük már könnyebben elveszti a rugalmasságát, összeesik, és így a barnaság inkább öregítheti őket, ha a bőr nincs megfelelően ápolva. Tipikus hiba, hogy a nyak és dekoltázs bőréről megfeledkezünk, ezekre a részekre is gondot kell fordítani!

Nyár, napfény, smink… kizárják egymást?

Évszaktól függetlenül azt szoktam javasolni a vendégeimnek, hogy hetente legalább egy napot pihentessék a bőrüket, ne sminkeljenek. Emellett este mindig gondosan távolítsák el a festéket, púdert, szempillaspirált. Nyáron pedig a lehető legkevesebb smink az ajánlott, a napfény fertőtlenít, nyugtató hatása van, a pattanások ellen kiváló. Véleményem szerint nyáron elég egy kis bronzosítót, vagy selyemport felvinni az arcra, hogy a bőr minél jobban tudjon szellőzni. A vízparton pedig kerülendő a smink, itt sokkal erősebb a napsugárzás, többet ártunk vele, mint használunk.

Végül, de nem utolsósorban: napozzunk, vagy ne napozzunk?

Napfényre szükségünk van, a testünknek is és a lelkünknek is, hiszen segít elűzni a mélabút. Azonban ne essünk túlzásokba, és legyünk körültekintőek, fokozatosan szoktassuk a bőrt a naphoz, a napvédő termékeket megfelelően használjuk, kerüljük a leégést.