A magyar kormány arra a döntésre jutott, hogy külön felzárkóztató osztályokat hoznak létre azoknak a hatéveseknek, akik az alapvető ismeretek hiányosságával küzdenek, mondta a Magyar Nemzetnek Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár. Jó ez gyermekeinknek?

Csak a felzárkóztatás után léphetnék át az iskolák kapuit a lurkók, és a közoktatási szakállamtitkár véleménye az, hogy az oktatásban szükség lehet átmeneti szegregációra. A szakember szerint mindez a gyermekek érdekeit szolgálja, ha a jövőjüket nézzük. A közoktatási helyettes államtitkár szerint az iskolaérettségi vizsgálatok szigorítását is tervbe kell venni, és nemcsak a teljesen alkalmatlanok kiszűrése a cél, hanem az egy-egy területen fejlesztésre szorulóké is.

Az iskolaérettség az iskolai életre való alkalmasságot foglalja magában, amelybe beletartozik a testi, szellemi, szociális érettség is. Ennek az alkalmasságnak az ideje egyénenként eltérő lehet, általában 5 és 7 év között érik el a gyerekek, és 6 éves korban kerül sor az iskolai érettség vizsgálatára. A szegregáció szó hallatán sokan negatív dologra gondolhatnak, de  az államtitkár szerint itt nem erről van szó, hanem sokkal inkább gyermekünk érdekeit kell néznünk arra vonatkozóan, ha véletlenül nem lenne iskolaérett még - és nem pedig kudarcként felfogni vagy felülvizsgálni a szakértői döntést; ehelyett az elkövetkezendő egy évben próbáljuk meg gyermekünket támogatni, és kihozni belőle a maximumot. Meg fogunk lepődni, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen hatalmas fejlődésen megy át a gyermek.

Sokan a szakértői vélemény ellenére mégis amellett voksolnak, hogy menjen a gyermekük iskolába, és kapja meg a lehetőséget, hogy a korosztályával együtt haladjon. Érthető a szülők aggodalma, hiszen ki örülne neki, ha gyermekét "felkészítő osztályba" küldenék első osztály helyett. Akár egy életre megbélyegezheti a gyermeket az, ha "nulladik osztályba járt". Nehéz kérdés eldönteni, hogy mivel teszünk jobbat a kicsiknek.