Sok cukorbetegnek okoz gondot, főleg a betegség felfedezése utáni első időkben az ételek szénhidrát tartalmának kiszámítása. A csomagolt élelmiszerek nagy részénél a csomagolás tartalmazza az energia mellett a szénhidrát értéket is. A szénhidrát szót időnként CH rövidítéssel fogom helyettesíteni. Gyümölcsök, kenyér stb. esetén lemérjük a fogyasztandó étel tömegét és tápanyagtáblázatban kikeressük az adott étel 100 grammjának szénhidrátértékét. A két számot egymással szorozva megkapjuk az aktuális szénhidrátmennyiséget. Például: 1db almának szeretnénk megtudni a szénhidrátértékét. Az almát lemérjük, tegyük fel 120 grammos. A táblázatban kikeressük az almát, láthatjuk, hogy 100 grammban 7g szénhidrát van.120/100=1,2. Az almánk 1,2-szer nagyobb tömegű a táblázatban szereplő egységnél. Az 1,2-t megszorozzuk 7-tel, és máris megkapjuk, hogy az almánk 8,4 g szénhidrátot tartalmaz.

Főtt ételek esetén sem bonyolult a számítás, de igényel némi odafigyelést. A továbbiakban is szüksége lesz egy grammos mérlegre. Minden étel minden olyan összetevőjét méregetni kell, amelynek van szénhidrát tartalma. A legtöbb ételnél elég csak egyszer lemérni, és az adatokat egy füzetbe jegyezni. Következő alkalommal ugyanazt az ételt már nem kell mérni, csak elővesszük jegyzetünket és megnézzük. Vegyünk egy konkrét példát:  Főzzünk együtt képzeletben zöldborsó főzeléket. Vegye elő a szokványos méretű edényt, amelyben az egész családnak szokta készíteni a zöldborsó főzeléket. Tegyen ki annyi zöldborsót, amit mindannyiuknak szokott főzni, de mielőtt beletenné a fazékba, mérje le. A kapott értéket egy papírra írja fel.   Tegyük fel, hogy 4 személyre főz. A megmért zöldborsó 80dkg, azaz 800g lett. A zöldborsót 2 evőkanál olajon odatesszük párolni. Amíg párolódik, kimérjük a lisztet, amivel sűríteni szoktuk. Tegyük fel, hogy négy csapott evőkanálnyi lisztet szoktunk használni. Ezt a mennyiséget most előbb rátesszük amérlegre és lemérjük. A 4 csapott evőkanál liszt 6dkg (60g) lett. Ezt is feljegyezzük. Kimérünk 2dl hideg tejet is. A megpuhult zöldborsót zsírjára pirítjuk, meghintjük a lemért liszttel, átpirítjuk és hideg tejjel felöntjük. A többi folyadékot langyos vízzel pótoljuk. Sóval, petrezselyemzölddel ízesítjük(ezeket nem kell mérni). Amikor az étel elkészült, megnézzük, mi szerepel a papírunkon. Ez esetben a következőt látjuk:  Zöldborsó 800g  Búzaliszt 60g  Tej 2dl  Kikeressük hozzá a megfelelő CH értéket a táblázatból:  Zöldborsó  800g  8×14g  =112g CH  Búzaliszt  60g  0,6×70,6g  =42,36g CH  Tej  2dl  2×5g  =10g CH  összesen:  164,36 ~ 164g CH  Most már tudjuk, hogy az egész fazék zöldborsó főzelék 164g szénhidrátot tartalmaz. A következő teendőnk, hogy megszámoljuk, hány merőkanál főzelékünk van, ezért átrakjuk másik edénybe.  Tegyük fel, 8 merőkanálnyi főzelékünk van. 164-et elosztjuk 8-cal, akkor megkapjuk, hogy egy merőkanál főzelék 20,5g CH-ot tartalmaz.  Ha például 50g szénhidrátot fogyaszthat ebédre, akkor a leves (átlagosan 10g szénhidrátot tartalmaz) mellé ehetünk 2 merőkanállal a zöldborsó főzelékből.  A készételes füzetünkben a következő fog szerepelni:  zöldborsó főzelék: 1 merőkanál = 20,5g CH  Ha több merőkanalunk van:  zöldborsó főzelék: 1 piros nyelű merőkanál = 20,5g CH  Ugyanígy a többi CH tartalmú ételt is egy alkalommal le kell mérni és feljegyezni. Amikor legközelebb ugyanazt főzzük, csak elővesszük a füzetünket és megnézzük, mennyit ehetünk az adott ételből. Fontos, hogy az étkezések CH tartalma nem cserélhető fel. Tehát ha ebédre kevesebbet szeretnénk enni, akkor sem tehetjük meg, hogy vacsorára többet fogyasztunk.