A drog terjedése mellett, nem csökken az ifjúság kockázatos szintű alkoholfogyasztása sem, sőt a különböző szerek együttfogyasztása figyelhető meg leginkább az utóbbi időkben. Az alkoholtartalmú italok abúzusa – rendszeres használata – mellett ugyanis a drogok és a különféle nyugtatók együttes, vagy alternatív használata – politoxikomania – is megjelenik.
Észre kell vennünk azonban, hogy a fiatalok kockázatos mértékű italozása – napi 4 italnál több – , is egyre jobban terjed, mi több, mindez egyre fiatalabb életkorban kezdődik, növelve ezáltal az alkohol okozta káros hatásokat. Terjedésében szerepe van a médiának, a nem szerencsés reklámoknak, a filmeknek, amelyből fiataljaink példát merítenek, de egész társadalmunknak, családjainknak, és/vagy az úgy nevezett vonatkoztatási személyeknek is – vagyis modellértékkel bíró neves sztárművészeknek, politikusoknak, médiavezetőknek, reklámszakembereknek.
A marketingüzenetek az alkoholfogyasztást a szórakozással, izgalommal, szexszel, csillogással, lázadással és szellemességgel kapcsolják össze. Az ivás veszélyeiről és esetleges ártalmairól egyetlen szó sem hangzik el! Fontos lenne a közös társadalmi felelősségvállalás, amely az etikus marketing gyakorlat megvalósítását, illetve az egészséges életmód promócióját tűzné a zászlajára. Ez annyit jelent, hogy elkötelezi magát a felelősségteljes magatartás mellett és vállalja a legsérülékenyebb csoportok, elsősorban a fiatalok védelmét a káros hatásokkal szemben. A közös társadalmi felelősségvállalás hatásköre azonban erősen korlátozott, ezért törvényi úton való társadalmi támogatásra is szükség lenne.
Talán létre lehetne hozni egy, az Egyesített Társadalmi Felelősségvállalás szervezetet, amely kézben tartja és szabályozza az üzleti élet társadalomra tett hatásának kontrollját. A cél az, hogy ez a jótékony hatás kiterjedjen az etikus marketing módszerekre is, valamint a környezetvédelmi megfontolásokra és az egyén és a társadalom egészének, egészségének tiszteletére és előmozdítására.
Az alkoholreklámoknak és marketing stratégiáknak kitett fiatalok helyzetét vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az alkoholipar folyamatos lobbizása és PR gyakorlata igen nagy csábító erővel hat rájuk. A WHO szakemberei szerint a reklámtevékenység korlátozása egyértelműen a fogyasztás csökkenéséhez vezet, az olyan országokban ugyanis, ahol az alkoholreklám tilalom alá esik, kb. 15 %-kal kevesebb alkoholt fogyasztanak, és mintegy 23 %-kal alacsonyabb a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma, mint azokban az országokban, ahol semmiféle módon nem korlátozzák az alkoholreklámokat. Ráadásul egy pozitív társadalmi norma vállalása és médián keresztüli közvetítése segítene a fiatalok belső normarendszerének kialakításában is.
