A boszorkányhit meghatározó szerepet tölt be Olaszország pogány hagyományai között. A stregheria névre keresztelt, ősi tanokon alapuló eszmét követői generációról generációra örökítették, varázsigéket és bűbájokat megosztva egymással.

A holdkultuszra és boszorkányságra való utalást legkorábban Horáciusz római költő írásai között találunk, de Ovidiusz is hasonló misztikus legendákról tesz említést műveiben, melyek tanulsága szerint ez a meghökkentően varázslatos világ nagyon is létezett: a boszorkányok rendszeresen gyűltek össze teliholdkor és „messze elkerülték a napistenek városait.”

A szeánszok viszonylag zavartalanul zajlottak mindaddig, míg a IV. század második felében el nem érte Olaszországot is a boszorkányüldözések „forradalma”. Bár a katolikus egyház mindent bevetett a bűnös tanok visszaszorítása érdekében, nem járt teljes sikerrel. Az üldözések elsősorban a szervezett csoportok ellen irányultak, a falusi, egyedülálló és idős boszorkányok tevékenységét nem korlátozták. Gyógyítói, tanácsadói szerepkörük bármennyire is meglepő, egészen a XX. századig létezett és virágzott. A szervezett boszorkánycsoportok a túlélés érdekében visszahúzódtak és a kultusz követői titokban tevékenykedtek tovább, mai napig számtalan követőjük akad.

A stregheria napjainkban is ősi klánok szerint szerveződik, rituáléikat régi szokás szerint szervezik. A három-tizenhárom fővel működő csoportok mindegyikének vezetője van, kiknek legfőbb feladata a hagyomány megőrzése és a titkok továbbörökítése. Az ősi tudást saját, kézzel írott könyvekben jegyzik le, mely tartalmazza többek között a különféle rítusokat, legendákat, de helyet kapnak benne a kántálások, rituális mozdulatok, varázsigék és receptek is, csakúgy, mint a klán tagjainak névsora és  gyógynövényeik ismertetése.

Mivel a boszorkányság hatalmas jelentőséget tulajdonít a Holdnak, így mágikus erőik és hatékonyságuk növeléséhez is előszeretettel fohászkodtak a Hold-istennőhöz. Keresztbe tett karokkal, lábakat összezárva mormolták az igét:

"Hold Istennő, kinek neve ezer, Ki állandó és egyetemes, Ki mikor a sötét éj leszáll, Fény és szeretetben áll. Kérlek jöjj le hozzám, várok rád, Szívünk egy ritmusra jár."

Természetesen  a számtalan varázslás közül választani is alig lehet, de hogy olvasóink semmiképpen ne maradjanak le arról a lehetőségről, hogy egy ősi, misztikus szeánszot megismerjenek, íme egy a sok közül: hogy tudhatod meg, van-e rajtad rontás?

A varázslás elengedhetetlen eszközei közé tartozik a nagy ezüst tál, melybe tiszta vizet kell tölteni, majd a nyitott bal tenyeret fölé tartva elmondani: "Szeretném látni, szeretném kipróbálni, elképzelni, aki szemmel vert." Ezután már nincs is más hátra, mint hogy 9 cseppet csepegtess a vízbe, természetesen extra szűz olivaolajból, majd alaposan megfigyeld, a cseppek vajon együtt maradnak-e? Ha ugyanis azok egybe csoportosulnak, az azt jelzi, hogy senki sem akart megrontani, mindössze egy kicsit nehezebb időszakot élsz át az életedben. Viszont ha a cseppek szétszaladnak baj van: rosszakaród ártani próbál neked. Végy ekkor egy ezüst színű ollót, melyet csak erre a célra használsz és minden cseppet vágj át vele háromszor, miközben minden nyisszantásnál elmondod: „Elkaplak!”

Hogy mennyire hatásos, arról sajnos nincs információnk, de az olasz boszorkányok szent meggyőződése vitathatatlan. Érveik közt elsőként szerepel, hogy a stregheria az ókor óta virágzik és követőit megállíthatatlanul szaporítja…

Van véleményed? Érdekel egy téma, amiről még nem volt itt szó? El akarod mondani? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz és mesélj, kérdezz!